Lugos sétálóutcájában, a város szívében működik az 5-ös számú I—VIII. osztályos Általános Iskola. Neamtu Noémi aligazgató és Király Rozália magyar szakos tanárnő hangsúlyozta: a legfájóbb probléma a magyar tagozaton tanuló gyermekek alacsony száma: 579-ből csak 63 a magyarul tanuló diák. 1959-ben, amikor az első román osztály létesült ebben az iskolában, 1500 magyar gyermek ült az iskolapadokban. Nem teljesen ötven év alatt sokat változott a város lakosságának nemzetiségi összetétele, de így is még van ötezer, magát magyarnak valló polgára Lugosnak. A református egyház felmérése szerint a gyülekezetben 160 iskolaköteles fiatal van. Ezek közül sokan már nem beszélik egykori anyanyelvüket. Olyan mértékű változáson ment át Lugos reformátussága, hogy román nyelvű istentiszteletet kérnek a lelkipásztortól. A tanárok minden nyáron végigjárják a családokat, az óvodások szüleivel is találkoznak. Az elutasító érvek nagyon általánosak. Az iskolában számos vonzó program is van. A kevés gyerek közül is kikerülnek mesemondó vetélkedőn, szavalóversenyen, matematikai megmérettetésen, tánccsoportban, rajzkiállításon kiemelkedő teljesítményt nyújtók. _ Valóságos szellemi öngyilkosság, amit itt tapasztalunk, állapította meg az egyik tanárnő. Azt remélték, a magyar igazolvány hoz némi "ébredést" a lugosi magyarok körében is. Csalódtak. /Szekernyés Irén: Nehéz megtalálni az utat a lugosi magyarokhoz. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2002. október 11.
Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./
2004. november 22.
Lugoson jöttek össze Temes megye magyar nyelv és irodalom szakos tanárai tapasztalatcserére, módszertani beszélgetésre az elmúlt hét végén. Király Rozália lugosi tanárnő tartott gyakorlati bemutatót Az iskolai színjátszás szerepe az anyanyelv oktatásában témakörben. Antoine de Saint-Exupéry gyermekeknek és felnőtteknek szánt irodalmi meséjét, A kis herceget adta elő hatodikos tanítványaival. A színjátszó csoport ezzel az előadással látogat Temesvárra, Újszentesre és Szekszárdra. /(SZ. I.): A magyartanár munkája benne van az iskola hangulatában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2006. május 26.
Május 19-én nagysikerű koncertre került sor Lugoson a görög katolikus templomban. A vallásos zene darabjaiból összeállított hangversenyt a 80 éves Kurtág György, a város nagy szülöttje tiszteletére rendezték. A hangverseny előtt Stan Tufan Constantin lugosi zenetanár, Kurtág György lugosi, bánsági kötődéseinek lelkes kutatója és ápolója méltatta Kurtág zeneszerzői nagyságát. Remélhető, hogy Lugosi tanácsa is jóváteszi sajnálatos tévedését, és megszavazza Kurtág György lugosi díszpolgárrá avatását. /Király Rozália: Hangverseny Kurtág György tiszteletére puhatolóztak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2007. október 25.
RMDSZ-es fórumon Halász Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatta a közvéleményt az új helyzetről. A lugosi magyarok – főleg az idősebb generáció, amelynek tagjai az óvodától az érettségiig a mostani 5-ösben tanultak – érthetően ezer szállal kötődnek az épülethez, ennek hangot is adtak a találkozón. Halász azzal érvelt, hogy akkora épülettel nem tudnának mit kezdeni, egyre kevesebb a gyerek, emellett egy román középiskola könnyebben juthat hozzá az állami támogatáshoz felújításra, mint egy kisebbségi tanintézmény. Halász Ferenc szerint arra is gondolni kell, hogy a magyar tagozat jövőjét biztosítsák arra az esetre is, ha a jövőben nem lesz RMDSZ-es alpolgármester, főtanfelügyelő-helyettes stb. Király Rozália tanárnő hozzátette: a gyereklétszám-csökkenést az iskolában uralkodó körülmények is okozzák, mert a szülők nem szívesen íratják csemetéiket kevésbé jól felszerelt iskolába. /(pataky): Bizonytalanságban a lugosi magyar tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
